Kicsit megkésve. Múlt héten lett volna aktuális, de most tudatosult: A megmérettetés triumvirátus sikeressen teljesítve. Furcsamód nem volt annyira eksztatikus mint az érettség elnyerése a törzstől a nagyrészt használhatatlan információanyag ideiglenes agyban tartásáért. Valahogy nem. Ezt tudtam, hogy tudtam. szerettem, hogy tudnom kell azért amit szeretnék. Szeretnék csatlakozni a körhöz. Tanulmányaim alanyaihoz akik miközben megismertem őket példaképeimmé és motiváló ikonjaimmá váltak. (tisztelet a kivételnek.)
A majd egy doboznyi cigi amit pufitól kaptam a vizsgakiállításon (A kiállítási anyagomról jó fotók híján majd később.) tartalmazott egy szerencse szálat, amit a fentebb említett eseményre terveztem, de a "tárlat" utániak hevében, az első adandó alkalommal természetesen reflexből azt húztam ki. Hibernálva szimbolizálja eme korszakom lezárulását.
Gellért barátom azt írta nekem a minap hogy: "te mostantól nem tervezőgrafikus vagy hanem DESIGNER!" Én hiszek neki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
írj csak bátran!